A depresszió kezelése: a pszichoterápia hatékonysága depressziós pácienseknél

A depresszió kezelése: a pszichoterápia hatékonysága depressziós pácienseknél

A pszichoterápia hatékony az unipoláris súlyos depresszió kezdeti kezelésére számos randomizált vizsgálaton alapulva. Például 92 kísérlet (n> 6900 beteg) metaanalízise összehasonlította a pszichoterápiát (elsősorban a CBT-t) ellenőrzési állapotával (pl. Várólista vagy szokásos gondozás). Az elsődleges megállapítások a következők voltak:

  • A pszichoterápiával kezelt betegek többségében fordultak elő remissziók, szemben a kontrollokkal (41% vs. 21%).
  • A heterogenitás a tanulmányok között nagy volt; alcsoport elemzések szerint a pszichoterápia előnyei kisebbek voltak az idősebb betegeknél és a csoportterápiáknál (az egyéni terápiákhoz képest).
  • A terápiás foglalkozások száma nem kapcsolódott a pszichoterápia hatásához.

Érdemes megjegyezni, hogy a metaanalízis túlbecsüli a szinte minden típusú pszichoterápia klinikai előnyeit a depresszió kezelésében [47-49]. Ezek a felfújt hatások lehetnek az alacsony minőségű vizsgálatok, valamint a publikációk elfogultsága miatt.

A pszichoterápiai vizsgálatok módszertanilag változóak, például a farmakoterápiai vizsgálatok. Néhány pszichoterápiás vizsgálat szigorú, és meghatározza a priori hipotéziseket és analitikai teszteket, a pszichoterápiák kézikönyveit fejleszti és a terapeuta részéről tapasztalt mérést, az aktív pszichoterápiás összehasonlító eszközöket alkalmazza, amelyek a pszichoterápia nemspecifikus aspektusaira irányulnak, standardizált diagnosztikai kritériumokat és kimeneti eredményeket alkalmaznak, rétegezik a betegek előre meghatározott kockázati változókon és az elvárások vak értékelésén. Kevésbé aprólékos tanulmányok nyílt elrendezést alkalmaznak, kevésbé szigorú komparátorokat (pl. A szokásos kezelést vagy várólistákat), vagy nem elégítik ki az eredményelszámolást. Bár általánosan úgy vélik, hogy a pszichoterápiás betegek elkallódása kevésbé sikeres a farmakoterápiás vizsgálatokhoz képest, ezt soha nem vizsgálták.

A pszichoterápia hatékonyságának bizonyítékai az alapellátásban részesülő betegek körében és az általános orvosi betegségek összefüggésében külön foglalkoznak. (Lásd: „Unipoláris depresszió felnőtt primer ellátásban részesülő betegek és általános orvosi betegség: bizonyíték a kezdeti kezelések hatékonyságára”.)


A depresszió kezelése és az antidepresszánsok hatásossága

Az antidepresszánsok hatásossága a pszichoterápiához képest – Egyetlen egylépéses súlyos depresszióban szenvedő betegek esetében a bizonyítékok azt mutatják, hogy az antidepresszánsok hatása a pszichoterápiához képest a kezelés végén általában összehasonlítható. A 30 randomizált vizsgálatban meta-analízist hasonlították össze a pszichoterápia (elsősorban a CBT vagy az interperszonális pszichoterápia) depressziós rendellenességekkel (n> 3100) rendelkező antidepresszánsokkal, és megállapította, hogy a javulás mindkét csoport esetében összehasonlítható.

Azonban a pszichoterápia egyik előnye (különösen a CBT vagy interperszonális pszichoterápia) az, hogy az akut kezelést követően az előnyök gyakran fennmaradnak, és a betegek is jól vannak. Ezzel szemben az akut antidepresszánsok előnyei gyakran elvesznek, ha a gyógyszer megszűnik. Például 28 randomizált kísérlet meta-analízise összehasonlította a pszichoterápiát a farmakoterápiával 3381 unipoláris depressziós rendellenességben szenvedő beteg akut kezelésére, és megállapította, hogy a javulás hasonló volt; a tanulmányok heterogenitása mérsékelt volt [55]. A kezelés befejezése után követett 11 vizsgálatban (602 beteg), akik depressziós tüneteiket (a követési idő 15 hónap átlaga) értékelték, szignifikáns, klinikailag kicsi és közepes hatású volt, ami az antidepresszánsokkal szembeni pszichoterápiát eredményezte. A relapszus gyakori azokban a betegekben, akik az antidepresszánsokkal történő akut kezelést követően kapják meg a gyógyszerüket, majd abbahagyják gyógyszereiket. (Lásd: „Felnőtteknél az unipoláris depresszió: Folytatás és fenntartó kezelés”, „Relapszus / újbóli kijavítás a kezelés hiányában” című részben).

Nincsenek megalapozott biológiai, genetikai vagy klinikai prediktorok a megfelelő segédeszközökkel, amelyek az antidepresszánsok és a pszichoterápia között választhatnak, vagy válogathatnak az antidepresszánsok vagy pszichoterápiák között. Ugyanakkor a depresszióban szenvedő betegeken végzett két randomizált vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy a komorbid személyiségzavar (pl. Az elkerülő vagy a rögeszmés-kényszeres) vagy a neuroticizmus (amelyet félelem, aggodalom és ingerlékenység jellemez) társulhat az antidepresszánsokat kognitív-viselkedési terápia.

További cikkek: https://dcsoport.wordpress.com/

A hozzászólások le vannak tiltva.